Tájékoztatás

Az idegenhonos inváziós fajok visszaszorításának fontosságáról
 
Az inváziós növényfajok jellemzője, hogy gyors szaporodású, könnyen sarjadó, nagy térhódító képességgel rendelkező fajok, melyeknek nincsenek, vagy elégtelen hazai fogyasztó szervezeteik vannak, így visszaszorításuk idő-, munka- és költségigényes.
Jellemzően a talaj bolygatásával felgyorsul a szaporodásuk, elsők között jelennek meg nyílt felszíneken, erős elnyomóképességgel rendelkeznek és a szomszédos élőlények fejlődését, életfolyamatát gátolja.
Az idegenhonos inváziós faj olyan idegenhonos faj, melynek betelepítése vagy behurcolása, illetve terjedése, veszélyezteti vagy káros hatást gyakorol a biológiai sokféleségre és a kapcsolódó ökoszisztéma- szolgáltatásokra.
 
A fentiek alapján kiemelt figyelmet kell fordítani az idegenhonos inváziós fajok kordában tartására, hogy terjedésüket ne segítse elő emberi tevékenység.
 
Győr-Moson-Sopron Vármegye területén az alábbi idegenhonos inváziós fajok terjedése okozza a legsürgetőbb beavatkozást igénylő károkat:
 

• a selyemkóró (Asclepias syriaca),
• a magas aranyvessző (Solidago gigantea),
• a kanadai aranyvessző (Soliago canadensis),
• a bíbor nebáncsvirág (Impatiens glandulifera),
• a japán keserűfű (Fallopia japonica),
• a mirigyes bálványfa (Alianthus altissima),
• a nyugati ostorfa (Celtis occidentalis),
• a keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia),
• a zöld juhar (Acer negundo)
• és az amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica).

 
A fenti fajok többsége Észak-Amerikában vagy Ázsiában honos, a Kárpát-medence éghajlatához és természeti adottságaihoz hasonló területekről származnak, ezért ezen fajok számára Magyarország termőhelyei kiváló feltételeket biztosítanak a tömeges elszaporodáshoz.
 
Az idegenhonos inváziós fajok visszaszorítása olyan közös érdek, mely természetvédelmi, ökológiai érdekek mellett gazdasági érdekeket is szolgál, hiszen több közülük szántóföldi gazdálkodást, legelőket, kaszálókat, erdőket is veszélyeztet. Ezen fajok sorát gyarapítja például a közönséges parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) is, mely bár ökológiailag kevesebb kárt okoz a fentebb megnevezett fajoknál, de a lakosság számára jól ismert hatása minden évben visszaköszön a nyár végi virágzásakor.
 A klímaváltozás kedvez az idegenhonos fajoknak, a már jelenlévő özönfajok robbanásszerű terjedése várható, illetve további, akár az emberi egészségre is kockázatot jelentő fajok megtelepedése következhet be. A növények mellett jól ismert az elmúlt években a poloska fajok kellemtelen inváziója is, mely fajoknak szintén a felmelegedés kedvez, hisz az enyhe telek nem korlátozzák a szaporodásukat. Amennyiben felborul a természetes ökológiai rendszer és az idegenhonos inváziós fajok térhódítása tovább fokozódik, úgy a megbomlott egyensúlyi állapot szintén további özönfaj megtelepedésének és terjedésének fog kedvezni.
 
Az idegenhonos inváziós fajok terjesztése, vagy annak elősegítése jogszabályba ütköző tevékenység!
 
E tájékoztató mellékletét képező Jegyzéken szereplő fajok teljes tilalom alá esnek, telepítésük, szaporításuk, a példányokkal történő kereskedelem, országba történő behozatala stb. nem megengedett, csak külön engedély birtokában, szakmai intézmények által végezhető tevékenységek.
 
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 77/A. § (1) bekezdése szerint, „aki az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, illetve jogszabályban meghatározott, idegenhonos inváziós fajjal kapcsolatos előírásokat megszegi, – saját költségére – kötelezhető az idegenhonos inváziós faj betelepítésének vagy behurcolásának megakadályozására, visszaszorítására, elszigetelésére, kiirtására, fogságban tartott állományának teljes és végleges felszámolására, árukészletének megsemmisítésére, illetve a sérült ökológiai rendszerek helyreállítására.”
 
Jegyzék - Tiltott fajok listái (pdf)